Ha bántalak
Ha bánt szavam
Cinikus beszéde...
S szánom magam,
Téged kissé lenézve.
Nem bánva semmit sem,
Egy vállrántásom küld el,
Dacolva hevesen
Meg-meg álló szívemmel.
Ha lehülyézlek
S utat mutatok
S úgy látod már nem nézlek,
Pedig titkon szemedben kutatok…
Míg bántani akarlak
S szóval elfojtom szavad,
Addig mindig akarlak
És szívem százszor szakad.
Ha gúnyosan nevetlek,
Ha küldelek s, ha hagyom,
Te ölelj és csókolj, mert szeretlek,
Csak valami fáj nagyon!
Budapest, 1998.február 15.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése