Ady két szíve
Két szív messze-messze valahol,
Dobog a másikért, egymástól távol.
Vágyaktól űzötten, keresve szállnak,
Mint kósza szellemek, nyughatatlan árnyak,
Kutatják vaksötétben egymás hangjait,
Hordozzák magukban meddő vágyaik.
Két árva szív, reménylőn bízva,
Érzi, hogy a másik egyre csak hívja.
Két szív, mely szerelemmel csordultig teli
S mindkettőt a szép találkozás élteti.
Mikor a sötét éjben ezer csillag kigyúl,
Két sóhaj találkozik, a másik szívre hull,
Addig sóhajtanak, keresve addig szállnak,
Míg valahol félútban, fáradtan megállnak.
Budapest, 1997.augusztus 21.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése