Grapsa

Grapsa

Mit súghat a szív, ha nagyot dobban,
Mit dédelget a lélek mindennél jobban
S a vérem oly hevesen miért szalad,
Mikor látni enged egy boldog pillanat
S, ha nem, miért vagyok oly dúltan
S, ha mégis, mitől oly bódultan?
Miért van, hogy minden estem,
Oly búsan rejti szívem s testem?
Mi szüli sok kopott, bús dalom
Melybe csordul e gyötört fájdalom?
Mely pihenni egy percet sem akar.
Szerelem vagy átok, mit szívem kitakar?
Miért epedek lenyűgöző lényed után
S én balga miért kérlek ily bután?
Hogy a jó szavakat nem lelem,
Melyek összekötnének Téged velem.
S tán hiába e szilaj, mámoros viadal
S hiába megannyi bús, beteg dal,
Ha nem nyernek meg sem tegnap sem ma,
Feszülhet számon ezer keserű Ima.
Ha szívedet nem nyitja meg énekem:
Emléked fájdalom s örök vigasz lesz nekem.


Budapest, 2001. december 28.